" ...az a pajzsunk, az a vértünk,
mit itt tanultunk s végigéltünk."

Jobbágy Károly     

Iskolánk ma

A nyelvi tagozatról

A 80-as évek második felében Ajkán és környékén egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a szülők és tanulók igénye egy magasabb óraszámú, az idegen nyelvet intenzíven oktató tagozat iránt. A megye és a régió számos iskolája érzékelte a növekvő nyomást, egymás után indultak az idegen nyelv oktatását előtérbe helyező programok. Balatonfüredre, Kőszegre, Balatonalmádiba, Veszprémbe jelentkezhettek továbbtanulni azok az ajkai tanulók, akik fontosnak tartották a megbízható nyelvtudást, a sikeres nyelvvizsgát. A szülők azonban nem mindig engedték el szívesen 14 éves gyermeküket távol a családtól, sokakat meg is viselt az elszakadás, a kollégiumi lét. Mindez erősen motiválta az iskolavezetést és Varga Miklós igazgatót, amikor úgy döntött, hogy az ajkai Bródyban is meg kell teremteni a tagozatos idegen nyelvi képzés feltételeit.

Miután 1990-ig az orosz volt az első, kötelezően tanított nyelv, a második idegen nyelvet (iskolánkban ez az angol, német és francia volt) tanítók száma ekkor még nem sok volt. A tervezett tagozatos nyelvekből (angol és német) 2-2 nyelvtanár (angol: Nagy Zoltánné és Hortobágyi Ildikó, német: Nagy Lajos és Molnárné Novák Mária) kezdett tanítani a tagozaton. Bár az indításhoz ez elfogadható személyi feltételnek számíthatott, a munkaközösség megfogalmazta az igényét, hogy a tagozatos képzés beindítása esetén lehetőleg anyanyelvi nyelvtanárokkal bővüljön a tanári kar.

A lehetőségek ezúttal kedveztek az igényeknek, hiszen a politikai változások utáni Magyarországra látogatott George Bush amerikai elnök, aki az Amerikai Békeszolgálat (Peace Corps) segítségét ígérte Közép-Európának az angol nyelvtanítás megsegítésére. Így került iskolánkba Michael Porter amerikai önkéntes, aki 2 évig szolgálta az iskolai nyelvtanítást, ugyanakkor a nyelvtanároknak is óriási lehetőséget jelentett a közvetlen nyelvgyakorlási lehetőség. Őt aztán brit és amerikai nyelvtanárok egész sora (Kate Darwin, Patrick Liedtka, Kenneth Press, Sheila Turman, Jeremy Barnicle, Marlene Tarizzo, Jonathan Terry, Magia Ghetu és Stuart Grande) követte, szolgálva ezzel nemcsak a nyelvoktatást, de a brit-amerikai kultúra terjesztését is.

Legalább ilyen szerencsésen alakult a német nyelv tanítása.1991-ben iskolánkba került Cs. Molnár Lászlóné (Kerstin), aki német anyanyelvűként házasságkötése révén jutott Magyarországra, s azóta is elkötelezetten szolgálja a német nyelv és kultúra ügyét iskolánkban.

A speciális angol és német nyelvi tagozat már indulásakor sikeres volt. A képzés speciális jellegét a magas óraszám (heti 8) és az alapokról indulás határozta meg. Később német nyelvből - miután a város és környékének nyelvtanítási hagyományait elsősorban a német nyelv domináns jellege jellemezte - inkább meghatározóvá vált, hogy a tagozatra jelentkezők hosszabb-rövidebb nyelvi előképzettséggel rendelkeztek. Képzési célként a társadalom és felsőoktatás által is méltányolt középfokú, teljes (azaz C típusú) nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését tűztük ki. Ezt már az 1990-ben induló, 1994-ben érettségiző nyelvi tagozatos osztály esetében teljesíteni tudtuk, hiszen a 4. év végére csak pár tanuló maradt, aki vagy a szóbeli vagy az írásbeli részét nem tudta teljesíteni a nyelvvizsga elvárásainak. Első speciális nyelvi tagozatos osztályunkban 34 tanuló érettségizett Nagy Lajos tanár úr osztályfőnöksége mellett. Szinte mindenki továbbtanult, s azóta diplomával, nyelvtudással rendelkező szakemberként: jogászként, orvosként, nyelvtanárként, pedagógusként, mérnökként, szociális munkásként, közgazdászként vagy kommunikációs szakemberként dolgoznak az élet számos területén.

A nyelvi tagozaton, annak indulása óta nincsenek beiskolázási problémáink: évről évre nagy az érdeklődés a képzés iránt, rendszerint többszörös a túljelentkezés. Már az első tagozatos osztálynak megteremtettük a külföldi nyelvgyakorlás lehetőségét: a német nyelvet Ajka németországi testvérvárosában, Unnában próbálgathatták a diákok, az angolosok pedig első csoportként busszal indultak neki a 10 napos londoni tanulmányútnak. Azóta hagyománnyá vált ez a nyelvgyakorlási lehetőség, minden évben megszervezzük az utakat: az egyik évben Londonba, a másikban pedig Németországba vagy Ausztriába. Az Európai Unió által támogatott iskolai együttműködési programmal együtt (melynek köszönhetően Angliában, Németországban, Svédországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Olaszországban, Hollandiában, Finnországban van egy-egy partneriskolánk) jól szolgálja a tanulók nyelvtudásának gyarapítását.

A nyelvtanítás során szerzett tapasztalatokat az azóta megnövekedett számú (13 fő) nyelvtanári gárda az iskola más osztályaiban is hasznosítja: különösen sikeres ez a hatévfolyamos gimnáziumban, akik a tagozatosokéhoz hasonló eredményekkel fejezik be középiskolai tanulmányaikat. Szinte mindenki megszerzi a középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. Országos szintű idegen nyelvi készségvizsgálatok is megerősítik ezeket az eredményeket. A szegedi MTA képességvizsgáló csoport 2000-ben végzett mérése alapján iskolánk eredményei messze meghaladják az országos átlagot:

8.G - 6 évfolyamos gimnáziumi osztály, 10.A - nyelvi tagozatos osztály

Bár a tagozat indulásakor tárgyi feltételeink még viszonylag szegényesek voltak, mára minden igényt kielégítőnek mondható: nyelvoktató magnók, multimédiás, számítógépekkel felszerelt nyelvi labor, Internetes hozzáférés, audiovizuális eszközök segítik a nyelvtanárokat. Az iskolai könyvtár külön idegen nyelvi részleggel rendelkezik, ahol kb. 5 ezer angol és német nyelvkönyv, segédkönyv, adaptált és eredeti irodalmi alkotás áll rendelkezésre.

Az iskolai attitűdvizsgálatok igazolják, a nyelvtagozatos tanulók azok, akik leginkább felismerték az idegen nyelv tudás jelentőségét, erősen motiváltak annak tanulásában. Az intézmény feladata, hogy ezt kihasználja a diákok érdekében. Azt is tudjuk, hogy ideje továbblépnünk, meg kell oldanunk a jelenleg legtöbb fejtörést okozó problémát: hogyan építsük be minél hatékonyabban programunkba azt a nyelvismeretet, mellyel tanulóink belépnek az iskola kapuján. Mivel ez színvonalában és jellegében rendkívül változó, s Ajkán nem tükrözi a szélesebb társadalmi igényeket (itt a német nyelvtanítás dominál, országosan pedig az angol), ez óriási kihívást jelent az elkövetkező években.

Befejezésül álljon itt az elmúlt évtized pár anyanyelvi nyelvtanárának értékelő megjegyzése az itt eltöltött tanévről vagy évekről:

Jeremy Barnicle, USA (Washingon)

"I think my experience in Ajka is best captured by a quote I gave MTV as I was preparing to leave Hungary: "Utálom a hurkát." I did indeed hate blood sausage, but I loved just about everything else. The Bródy community was especially welcoming. The students were smart but fun-loving. They were great to teach (when they weren't using "puska"-s) and I had a great time playing football, taking trips, and listening to music with them.

My colleagues were extremely friendly and thankfully very patient with me as I mangled their language in the first year of my stay. As I often told friends as I was preparing to leave Ajka, I went there to teach but feel like I spent the whole time learning. Those two years included some of the best times of my life, despite the fact that I was living so far from home."

Patrick Liedtka and Kate Darwin (Philadephia)

We find it hard to believe that it was more than ten years ago, in August 1992, that Nagy Eva picked Kate and I up at the Budapest Airport to bring us to Ajka for our teaching positions. We had done a little bit of reading about "Magyarorszag" while still "Amerikában", but like most Americans we were quite ignorant about most aspects of life outside our own country. How would we get by knowing just a little of the "nehéz Magyar nyelv"? Would there be anyone to speak with besides the few other English teachers at school? How would the students react to us?

Little did we know that numerous Brody Imre Gimnazium students were already speaking "folyékonyan angolul", and conversed with us easily from our first day there. We found out the brilliant young Gimnazium students often knew German, Russian, French, and other languages in addition to English. Whenever we tell friends and family about our year "Ajkan", we always tell them that the "Gimnázium" students were smarter, better prepared, and worked much harder than almost all American university students. The school could not graduate such superb students without its dedicated corps of teachers. The teachers worked as hard as the students to make sure Brody Imre's high standards were met. The citizens of Ajka should be very proud. Yet what we remember most about Brody were the human touches shown to the strangers from far away. Nagy Eva using countless hours of her personal time to take us food shopping, to help us arrange to purchase a car, to invite us for a meal at her house with her family. Our colleague Andrea taking us to Lake Balaton for a weekend with her grandmother. Kate and I accompanying her second form students on a school trip to Eger was a memorable occasion, especially since the students played the same popular song over and over the whole bus ride! I remember the competitive ping-pong games in the first-floor lobby with students from all over the school, and playing basketball on Friday afternoons with the third and fourth-form boys, and trudging through the countryside on an unexpectedly long hike with a group from the first form on a snowy Saturday.

Kate still gets tears in her eyes when she remembers her graduating students serenading her from outside our apartment, then coming in to share a drink and memories of the year gone by. We hope all those students have gone on to contribute great things to Ajka and to Hungarian society. We wish all the good people of Bródy Imre Gimnázium and Ajka 100 more years of success. "Egészségedre!"

Nagy Zoltánné
igazgatóhelyettes

Közgazdasági szakközépiskolai képzés

Az egészségügyi képzés sajnálatos, fokozatos leépülésével párhuzamosan vezettük be intézményünkben a közgazdasági szakközépiskolai képzést, egy osztályban. A rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttéréssel egyre nagyobb igény mutatkozott a helyi gazdasági társaságok részéről jól képzett, érettségi bizonyítvánnyal és közgazdasági képesítéssel is rendelkező fiatalok iránt. Mivel előzetes felméréseink alapján a szülők és tanulók jelentős hányada igényelte ezt képzést Ajkán, s a fenntartó is szorgalmazta egy piacképes oktatási forma bevezetését, ezért 1991-ben - a szükséges személyi és tárgyi feltételek kialakítása után - elindítottuk a közgazdasági szakközépiskolai osztályt iskolánkban.

Ekkor még hagyományos szakközépiskolai képzés folyt országszerte, így nálunk is érettségi-képesítő vizsgára történő felkészítést végeztünk. A négy év során a közismereti tárgyak mellett nagy óraszámban tanítottunk szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat, többek között gazdasági ismereteket, könyvvitelt, statisztikát, és számítástechnikát. A különböző szakmai tárgyakat főállású és óraadó kollégák "felügyelték" az évek során.

Az érettségi-képesítő vizsga követelményeit szem előtt tartva nagy hangsúlyt helyeztünk a számítástechnika és könyvvitel terén a gyakorlati képzésre, jól felszerelt géptermeinkben oktattuk tanulóinkat e tárgyakból, megismertetve velük a főbb programnyelvek és a gépi könyvelés fortélyait. A négy év során egy idegen nyelvet kellett megfelelő szinten elsajátítania a diákoknak, s szerencsére többen közülük középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal gazdagodtak.

Első osztályunk 1995-ben tett érettségi-képesítő vizsgát. Az érettségi-képesítő vizsga komoly megmérettetés volt a tanulók számára, hisz a matematikai, történelmi és magyar műveltségük mellett számot kellett adniuk a könyvvitel és a számítástechnika terén szerzett alapos tudásukról is. E vizsgát sikerrel abszolválók 98-109 szakmaszámú, "Számítógépes programozó és számítógépre képesített könyvelő" szakképesítést szereztek. A végzett fiatalok nagyobb hányada közgazdasági vagy informatikai szakirányú felsőfokú tanulmányokba kezdett, kisebb részük szakképesítésének megfelelően a gazdasági életben helyezkedett el, míg néhányan nem az itt szerzett végzettségüknek megfelelő irányban tanultak tovább.

A beiskolázás szerencsére egyre sikeresebb lett, így szervezési tapasztalatokkal gazdagodva mind eredményesebbé vált e képzés. 1997-től, a hagyományos szakközépiskolai képzés megszűnésével párhuzamosan - követő iskolaként - kapcsolódtunk be a világbanki szakközépiskolai közgazdasági képzésbe. Lényegi változást a korábbi formához képest az jelentett, hogy a tanulók csupán érettségi bizonyítványt szereztek a 12. évfolyam végén, szakmai képesítéshez csak az érettségi birtokában juthattak plusz egy vagy két év szakmai évfolyam elvégzése után.

A maturált diákok felsőfokú szakmai képesítéshez való hozzájutásának elősegítése céljából indítottuk intézményünkben 2000. szeptemberében az akkreditált iskolai rendszerű számviteli szakügyintéző képzést, melynek keretében két éven át heti 30-32 órában oktatjuk az ide járó tanulókat főként szakmai tárgyak keretében. A negyedik félév végén egyrészt felsőfokú szakmai képesítést szerezhetnek a fiatalok, másrészt a kiemelkedő tanulmányi eredményt produkálók - a Veszprémi Egyetemmel kötött megállapodásunk értelmében - felvételi vizsga nélkül kerülnek be az egyetem gazdálkodási karára úgy, hogy itt elvégzett tanulmányaikat egy tanév erejéig beszámítják.

2001-től a gimnáziumi képzéshez hasonlóan, 9. évolyamtól felmenő rendszerben az akkor belépő kerettantervek szerint oktatjuk az ide járó tanulókat. Az első két évben ún. szakmai orientációs tárgyakat (gépírás, gazdasági alapismeretek), a 11.-12. évfolyamon pedig szakmai alapozó tárgyakat (üzleti gazdaságtan, elméleti közgazdaságtan, alkalmazott számítástechnika) tanítunk a diákoknak. 2001 óta a 11. és 12. évfolyamon az üzleti gazdaságtan gyakorlati részeit tanirodánkban, fiktív vállalkozásokat működtetve oktatjuk. E tevékenységünket az Országos Cégszolgálati Központ felügyeli és koordinálja.

Reményeink szerint e képzés még sokáig szolgálja Ajka és környezete ilyen irányú munkaerő-piaci igényeit!

Mihályfi László
igazgatóhelyettes

Számítástechnika: "Generációk" a Bródyban

A múlt

Programozható zsebszámológépek kora (1980-)

Nem erősségem az évszámok fejben tartása (bár a történelmet még ma is szeretem), de talán 1979-80 körül történt. A feleségem a 300-as szakmunkásképzőből hazahozott egy zsebszámológépet, amelyet nem nagyon tudtak használni. Kölcsönkértem az angol dokumentációját is, s kiderült, hogy ez egy különleges logikájú gép ("fordított lengyel logika" a neve a szakirodalomban). Pár órás ismerkedés után feltűnt egy, az addigi zsebszámológépeken még soha nem látott billentyű: LRN, "LeaRN", azaz a gép tanítható. Kicsit bugyuta, de tanítható. Képes volt megtanulni a lenyomott billentyűk sorrendjét, és valamilyen másik billentyű hatására ezt képes volt automatikusan végrehajtani (mai szóhasználattal "programot futtatni").

1981. A következő lépcsőfokra a Timföldgyárral való kapcsolat révén jutottunk. A gyár egyik mérnöke, Babos Jenő, hozott a szakkörre egy egyszerű kit-et, amely tartalmazott egy Intel 8085-ös mikroprocesszort, egy hexadecimális billentyűzetet, valamint egy hexa kijelzőt. A "gép" 16-os számrendszerben programozható (természetesen számokkal).

Egyik tanítványom, Stocker Vilmos és Timföldgyárban dolgozó édesapja közvetítésével jutottunk az akkor csodaszámba menő programozható HP zsebszámológépekhez. A gép memóriája 2 kbyte, rendelkezik alfanumerikus billentyűzettel, gördíthető, egysoros alfanumerikus kijelzővel, mágneskártyás (kb. egy lapos rágógumi) háttértárral, pici hőnyomtatóval. Az igazi csoda a géphez kapcsolható csíkkódot (pl. csíkkódban írt program) olvasni tudó fényceruza. Két ilyen (akkor vagyont érő) masinát kaptunk szakkörre a Timföldgyár Irányítástechnikai Főosztályának vezetőjétől, Horváth Istvántól.

Magyar fejlesztés (koppintás?) volt a PTK-1050 típusú zsebszámológép. Ez 50 lépésig (gombnyomásig) tanítható, az utódja a PTK-1072 gép már 72! lépéses. (Egyikről lekopott a PTK márkajelzés, s kivillant a Texas Instrument.) Ezekből vásárolt a gimnázium összesen 10 darabot. Ezeket tanítgattuk szakkörön játékprogramokra, lottózásra, fizikai folyamatok szimulációjára. Egyik lelkes tanítványom, Trombitás Károly programozó lett. Bakonyi Péter levelében így emlékezik:

"Annak idején a PTK 1050-essel egy ballisztikus játékprogramot csináltunk, ahol a kilövési szöget és a kezdősebességet kellett megadni és az adott távolságot ezen két paraméter megadásával lehetett kilőni. Ez manapság nem egy komoly dolog, de mi akkor ezt élveztük."

Home Computer-ek kora (1983-)

Igazi generációváltás. Meglódultak a Magyarországi (vásárolt licencekből kiinduló) fejlesztések, kiírtak egy iskolaszámítógépes pályázatot, melyet egy magyar gép nyert, a HT 1080Z School Computer. Mérete kb. fél asztalnyi, kijelzője egy közönséges televízió, háttértára egy beépített kazettás magnó, memóriája 16 kbyte. Grafikája fekete-fehér, soronként 48 pont, kissé?! durva, ezenkívül "zenélni" is tudott. Egy iskola csak akkor kaphatott ilyet, ha legalább két kolléga levizsgázott a kezeléséből. A Bródyból Schmidt Józsefné és én voltunk a veszprémi (egynapos) tanfolyamon. A HT 1080-as "agya" a Zilog cég Z80 processzora, második gépünk (ez még muzeális darabként ma is megvan) már 64 kbytos.

A következő pályázat nyertesei a Primo (egy csodálatos lapos számítógép), érdekessége az érintős billentyűzet illetve a Videoton cég nagyon formás gépe a 48 kbyte-os TV Computer beépített botkormánnyal, igazi színes grafikával, lemezes háttértárolóval. Ez utóbbiból vásároltunk 10 egynéhány darabot, egy duál-floppyt, s leválasztottunk egy eldugott folyosószakaszt számítógépteremnek. Ez később leköltözött a technika szaktanterembe, ahol a műszakis kollégák (Révész György) tanórán is használták már, majd később a gépeket "lokális hálózatba" kötöttük.

A HT, Primo, TVC gépek a magas szintű Basic nyelven illetve assembly-ben programozhatók. Ez az időszak Magyarországon a GMK-k hajnala, egyik pedagógus kollégámmal, Nagy Zoltánnal, mi is próbálkoztunk kiegészíteni gyér fizetésünket. Zoli elment érdeklődni a hivatalba, ahol megkérdezték tőle:

- Mi lenne a leendő GMK tevékenységi köre?
- Programozás, programnyelvek oktatása, ...
- Milyen nyelvről van szó?
- BASIC.
- Van nyelvvizsgájuk ?
- ...

Be is jegyeztetett a tevékenységi körök közé.

Jött a Commodore világ (VIC-20,C64,C16,Plus/4,C128). Én is vettem, használtan, egy C64-et kazettás magnóval, floppyval, nyomtatóval. (Ez az összeállítás monitor nélkül kb. két akkori Trabant ára volt.) A kijelző egy közönséges színes TV. A Bródyban is vettünk - azt hiszem - öt Commodore-t, de színes TV-re már nem futotta, így az akkori legolcsóbb kisméretű fekete-fehér szovjet Junost készülékekkel (nem ez volt a robbanós fajta) használtuk a gépeinket. Ezek költöztek a TVC-helyére a "folyosó-számítógépterembe".

A Commodore-ok, hatalmas szoftverellátottságuk s a rengeteg játékprogram miatt olyan népszerűek lettek, hogy hordták a magyarok Ausztriából, mint a cukrot (illetve a Gorenje hűtőt). Állítólag volt, aki a Mariahilfestrassen lévő számítógép szaküzletben a mögötte sorbanálló türelmetlen, lökdösődő magyarok miatt meg sem tudta nézni a Commodore dobozát, s csak a határon vette észre, hogy néhány szépen becsomagolt téglával tért haza. Sajnos az egyre olcsóbbá váló Commodore-k egyike (Commodore +4, ill. 16) nyertese lett egy újabb iskolaszámítógépes pályázatnak, így kiszorították a magyar fejlesztésű gépeket. Az egyik probléma az volt, hogy ezeken nem futottak a régi C64-re írt programok, s nálunk sem írtak a gépekre igazi oktatóprogramokat (a nyelvi CD-ket leszámítva még ma sem nagyon vannak ilyenek). A másik: nem indultak központilag szervezett tanfolyamok, ahol a kollégák megtanulhatták volna e technika csínját-bínját. Volt olyan iskola, ahol becsomagolva, szekrénybe zárva avultak el a pályázaton nyert gépek. (Csak a "vasat" osztották szét, szaktudást nem adtak hozzá. Maradt az egyetlen lehetőség: ha valaki megszállott volt, hazacipelte hétvégére a számítógépet az iskolából, s tanult önszorgalomból, újra felfedezve mindazt, amit már valószínűleg mások felfedeztek. Sajnos a helyzet ma sem jobb, csak a tanulnivalónk szaporodott meg. Némi segítség persze akad az Interneten keresztül. Egyik számítógép-cipelő tanítványom, Parrag Miklós, ma programozóként Angliában él családjával.)

Personal Computer-ek kora (1988-)

Az első PC-t (egy szerény, de drága IBM XT-t) Ajkán az ÉDÁSZ-nál láttuk tanítványaimmal. Az iskola kalandos úton jutott az első XT-hez. A KISZ egyetemi előkészítőt szervezett a tanulásban hátrányos helyzetű iskolai KISZ-titkárok számára Balatonszárszón. Érdekes véletlenként ez egybeesett az akkori ellenzéki szervezetek (még nem pártok!, mert akkor csak egy volt) szárszói találkozójával, így a KISZ titkárok néha meglógtak a matek előkészítőről, s alternatív politikát tanultak. E tanfolyam melléktermékeként kapott a gimnázium kölcsönbe egy PC-t.

Hétvégeken XT is haza, bár ezt már nem könnyű kézben hazacipelni. Az első vírust az étkezőasztalon észleltem, no nem az ételben, hanem a monitoron: teljesen váratlanul néhány karakter szabadeséssel lezuhant az alsó sorba, helyük üresen maradt. Döbbenetem is teljes. Pár perc nyugalom, majd újra levél- illetve karakterhullás, az alsó sorban nőnek a kupacok. A potyogás alatt a billentyűzet használhatatlanná vált, utána minden rendben, csak a képernyő szövege hiányos kissé. Később tudtam meg, hogy ez volt a "potyogatós vírus".

A suli második PC-je egy az előbbinél sokkal gyorsabb új IMB-AT, Intel 80286-os processzorral, 20 MB-os winchesterrel, amit egyik év végén kaptunk a megyétől az évvégi pénzmaradványból. (Én is vettem egy ilyet, de használtat, a pedagógus fizetésem "maradványából", hogy programozással pénzt kereshessek vele.) Majd valamikor, az évre nem emlékszem, beszereztünk egy kis teremnyi gépet. A könyvtár előtti üvegkalitkából leköltöztünk az akkor megszűnt hivatalsegédi lakás egyik szobájába (ma ez a nyelvi terem), s a PC-ket hálózatba kötöttük (a hálózati szoftver egy kissé "sötét" színű Novell, a többi program is hasonló szerzemény).

Ezeken kezdtük meg a gimis osztályokban a fakultatív számítástechnika-oktatást. Akkori diákjaim közül többen programozók lettek: Miszori Róbert itthon, Törvényi Zoltán Németországban dolgozik. Kovács Béla így ír ezekről az időkről:

"A bejárattal szembeni folyosó valamelyik zugában, ahol később kolesz lett, volt egy HT számítógép. Érdekes programozási módja a mai napig is mosolyra húzza a szám. Ekkortájt lett a felső szinten kialakítva (a könyvtár mellett) az első kuckónk, amiben kettő darab IBM kezdte meg a működését. Ha jól emlékszem, akkor egy XT (ez akkor 8 MHz-es processzorral "hasított") és egy AT volt. A leállítás előtt egy PARK nevezetű programot kellett indítani, ami a winchester író-olvasó fejét kihúzta a lemezek közül az ún. "parkolópályára". A tanár úr - emlékszem - nagyon büszke volt erre a gépre, hiszen többször is elmondta, hogy: 2 darab 40 Mbyte-os winchester van benne!!! Most belegondolva ... Persze néhány darab Commodore 64 is megfordult abban a kis kuckóban. Ott láttam először PTK programozható zsebszámológépet is. 1990 táján a fenti hely megszűnt, és a porta melletti helyre költözött, ahol hihetetlen gyorsasággal egy gyors Novell hálózat jött létre. 286-os gépek lettek monocrome monitorral egy 386-os vezérgépre kötve. A monochrome monitorok karakteres megjelenítésre lettek tervezve, így grafikus megjelenítés esetén egy CGA emulátor programot kellett használni. Ezek után már megállíthatatlan, és részemről követhetetlen volt a fejlődés..."

A lassú Internet kora - modemes kapcsolat (1995-)

Egyszer volt, hol nem volt, ..., a Veszprémi Egyetem egyik oktatója, Vonderviszt Lajos idetévedt a Bródyba, s rábeszélt bennünket, hogy próbáljunk a világhálóra kapcsolódni az egyetemen keresztül. Egy odajáró volt tanítványom, Tóth Szabolcs tudakolta meg a technikai részleteket, s segített összehozni első modemes Internetes kapcsolatunkat. A kapcsolódás kicsit bonyolult volt, mert a két modem közt még ott volt az egyetem portása is, ő kapcsolt át a mellékvonalról, s ha nem volt telefonközelben, vagy morcos kedve volt, akkor nekünk csak orosz internet - "inter nyet" volt. Az egyetemnek már akkor is több szervere volt, mi jellemző módon az Álmos-ra csatlakoztunk (valóban nem is volt "VillámMari").

A jelen

A lassú Internet kora - bérelt vonal (1997-)

Ezután felgyorsultak az események:

• 1997 - Megkaptuk a minisztériumtól az első Internet-Laborunkat, mellé a várostól még pályázattal nyertünk ugyanennyit, így lett 16 multimédiás HP-Vectra gépünk, 17 collos! monitorokkal, egy szerverünk jogtiszta Novell hálózati szoftverrel, s egyéb programokkal. A rendszer akkori ára (közbeszerzéssel és rengeteg a gépekbe beleszórt összevissza alkatrésszel) 7 millió Ft.
• 1998 - Felszereltük a nagytermet (amely alkalmas teljes osztály befogadására is) 20 multimédiás számítógéppel (ezeket "közbeszerzés nélkül" vásároltuk ajkai vállalkozótól, s azóta is hibátlanul működnek), ára pályázaton nyert 4 millió Ft. (Valamennyi termet házilag tervezett praktikus bútorokkal bútoroztunk be.)
• 1999 - Lecseréltük elavult középső tantermi gépeinket korszerűbb Pentiumos gépekre, ezek összértéke kb. 5 millió Ft.
• 1999 - Egységesítettük és gyorsítottuk a belső hálózatot: UTP-s kábelezés, Linux szerver (a két Novelles szerver helyett, amelyek mindegyike csak 50 gép kiszolgálására alkalmas, a Linux ingyenes, egy újabb Novell 1-2 millió lett volna). A Linux telepítője, "rendszergazdája" volt közgazdasági szakközépiskolás diákunk, Burján Gábor, aki az ELTE programozó-matematikus hallgatója.
• 2000 - Elkészült a "T a n i r o d a", egy számítógépekkel, telefonokkal, fax-szal, nyomtatóval, kivetítővel felszerelt terem. Szintén pályázati pénzből: 4,4 millió Ft.
• 2002 - az 1993-ban készült nyelvi labort kiegészítettük 16 multimédiás számítógéppel, és a "Tell me more" nyelvi oktatatószoftverrel, CD-kkel.
• 2002 - 16 pedagógus kollégám nyert a minisztériumi pályázaton számítógépet az iskola jelentős anyagi hozzájárulásával
• 2003 - megkezdtük a belső gyorsítás második lépését, lecseréltük a 10Mbit/s-os HUB-okat, 100Mbit/s sebességűekre, s Kaszta Tibor kollégám kísérleteket folytat Linux terminálszerver beállítására, hogy kiválthassuk a drága és hibákkal tele Ms Windows operációs rendszereket, és alkalmazói programokat

A jövő

A közeli jövő - ADSL, a szélessávú Internet kora (2003-)

ADSL: ez a betűszó (Asymmetric Digital Subscriber Line - aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) egy olyan új technológiára utal, amely a hagyományos telefonvonalat (másképpen "csavart réz érpár") rendkívül gyors internetezésre alkalmas, nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át. Az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának eltérő sebességére utal - a legtöbb internetező számára fontos letöltési irány itt sokkal gyorsabb, mint az általában alig használt feltöltési irány.

Az ADSL technológia az eddigi hagyományos modemmel elérhető sebességnél közel hétszer gyorsabb (384 kbit/s) letöltési sebességet kínál. Az új technológia azt teszi lehetővé, hogy telefonköltség nélkül, korlátlanul internetezzünk a hagyományos telefonvonalon, mint átviteli közegen, akár a telefon vagy fax párhuzamos használata mellett is, ráadásul állandó, időtől és forgalomtól független havi díjért.

Kb. egy hónapja (2003.02.28 van ma) kaptuk a hírt, hogy Ajkán is lehet ADSL vonalra előfizetni, majd csatlakozni. Megindultak a tárgyalások az illetékes céggel, s remélhetőleg néhány napon belül itt lesz a gyors Internet, ami azt jelenti: "rátenyerelek" egy linkre, s nem kell öt-tíz percig várni, míg megjelenik a választott oldal.

Lehet elmélkedni azon, hogyan lehetne a diákok számára is elérhetővé tenni a szélessávú Internetet. Honnan lesz pénz fizetni a szolgáltatás havi tarifáját. Ezután tanórán is használható lesz a "Sulinet" hálózat illetve bármely WEB-oldal megtekinthető. Ha van a számítógéptermekben szabad hely, más tantárgy is lehozható a géptermekbe. Az Internetes anyagok megkereshetők, megtekinthetők, kipróbálhatók.

A távolabbi jövő

Megkísérlem a lehetetlent, megpróbálom elképzelni iskolánkban az informatika jövőjét. Valószínűleg tíz év múlva - olvasva e sorokat - jókat fogunk derülni mindezen: * egyedi azonosítója (kártyája vagy IP címe) lesz mindenkinek és mindennek (autóinknak, háztartási gépeinknek is...)

• az eszközök közti kapcsolathoz nem kell vezeték (nincs telefonkábel, villanydrót, távvezeték); infravörös, URH, műholdas, ... az energia- és információátvitel
• igazi PC-ink (Personal Computer) lesznek, ezek kicsik, személyre szabottak, a gyerekek születéskor kapják az egyszerűbbet, nagykorúvá válásukkor (16? év) egy többet tudót
• ingyenes vagy bérelhető, megbízható és hibátlan operációs rendszerek (nem Microsoft) lesznek eszközeinkben; sok-sok kiváló oktató szoftver közül válogathatunk
• olyan intelligens szoftver-fejlesztő rendszerek lesznek, amelyekkel bármely okos ember képes lesz egy megálmodott alkalmazást (problémamegoldást) megtervezni, "leprogramozni"
• a könyvek, videoszalagok, CD-k, DVD-k helyett minden adat (személyes adataink, családfánk, betegségeink), minden könyv, zene, film stb. távoli adatbázisokban található, ott megkereshető, onnan lekérhető
• eszközeinkhez nem kellenek nyomógombok, nem kellenek egerek és billentyűk, nem lesz szükség a távirányító ketyerékre, az adatbevitel élőszóval történik, esetleg gondolatátvitellel (nem kellenek gépírónők és gépírók, nem kell gépírást tanítani)
• nem kell mindent papírra vetni (megkíméljük az erdeinket), az információ a mindenütt jelen lévő hangszórókon hallható, illetve a hatalmas monitorokon megjeleníthető
• a mindenütt beépített mikrofonokkal ill. WEB kamerákkal bárhonnan lekérhető, láthatóvá és hallhatóvá tehető a kiválasztott környezet

Juj, ez már egy "Orwell"-i világ csak nem 1984, hanem 2014 vagy 2024 táján tán. Nem hiszem, hogy én ezt szeretném.

Az ember - kísérőim a hosszú úton

Megszállottak, szakkörösök a "hőskorból" (1982, 83)

Bakonyi Péter	Kelemen Tamás	Trombitás Károly
Fehér Gábor	Stocker Vilmos

Az első két fakultációs csoport (1987-)

Budavári Erzsébet	Kovács Mátyás	Szőke Melinda
Déri Balázs	Mihályi Róbert	Varga Péter
Forintos András	Szíjártó Árpád

Az első közgazdaságis osztály, számítógépre képesített könyvelők (1991-)

Aszódi Zsuzsanna	Juhász Orsolya	Kustos Judit
Babcsán Bernadette	Katona Ákos	Németh Ildikó
Bakos Melinda	Kelemen Ildikó	Pilter Tímea
Burján Tibor	Keller Csilla	Poór Ágnes
Burján Veronika	Korcsok Erika	Pozsgai Mónika
Csóka György	Kovács Csilla Katalin	Szabó Anikó
Fuchs Norbert	Krepsz Szabolcs	Szabó Sándor
Gancz Anikó	Kőrösparti Krisztián	Szilveszter Enikő
Hajós Csaba	Kun Norbert	Takács Eszter Lívia
Herbély Attila	Kupi Judit	Tóth Gábor Béla

Heti hat órában tanultak számítástechnikát. Ma minden osztályunk, minden diákunk tanul heti két órában, csoportbontásban informatikát.

Gimnáziumi számítástechnika tagozatos csoportok (1996-)

Az 1996/97-es tanévtől kezdve gimnáziumi B osztályaink felét számítástechnikai tagozatként indítjuk, melynek keretében négy tanéven át emelt óraszámban (heti 4 óra) tanulhatnak számítástechnikát az ide jelentkezők. A képzés során a szoftver, hardver ismeretek birtokába jutnak, megismerkednek különböző programnyelvekkel, programozási gyakorlatot szereznek. A gimnáziumi tanulmányok befejezése után lehetőségük van számítástechnikából érettségizni.

Kollégáim és én - "a generációk generációja"

Név	szak1	szak2	szak3	szak4
Bőszéné Orbán Anita	számítástechnika	matematika	fizika
Burján Károly	számítástechnika	matematika	fizika
Burján Károlyné	számítástechnika	matematika	fizika
Friedrich Rezső	számítástechnika	fizika	matematika
Harkai Tünde	számítástechnika	matematika	földrajz	szakközgazdász
Jákliné Tilhof Ágnes	számítástechnika	matematika	könyvtáros
Kaszta Tibor	számítástechnika	fizika
Stromajer Anita	számítástechnika	matematika	szakközgazdász

Burján Károly
rendszergazda

A 6 évfolyamos gimnáziumról

A hat évfolyamos gimnáziumi osztály több éves előkészítő munka után az 1995/96-os tanévben indult iskolánkban. A korábbinál hosszabb képzési időszak, a személyi és tárgyi ellátottság, az érettségi és felvételi követelményrendszer alapos ismerete ad lehetőséget ezen képzési rendszerben induló tanulók hatékony felkészítésére.

Az átgondolt tematika a jól kiválasztott tankönyvekre, segédanyagokra építve segíti a diákokat. Nagy előnyt jelent a hat évfolyamos képzési formában az is, hogy - lehetőség szerint - egy pedagógus tanítja az adott szaktárgyat 12. osztályig. Ez módot teremt a szükséges alapismeretek kellő elmélyítésére, az osztály jobb megismerésére, a tehetséges tanulók megfelelő fejlesztésére. Így a tapasztalat azt mutatja, hogy az utóbbi évek sikeres versenyzői a Varga Tamás, Arany Dániel matematikai, az Irinyi kémiai, a történelem és társadalomismeret szaktárgyi versenyeken a hatosztályos gimnáziumi osztályokból kerültek ki. Az elmúlt években országos szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak többek között: Fördős Martina az előadóművészet területén, Kákonyi Anna és Brezniczky Andrea magyar nyelvészetből, Andrási Nóra és Horváth Valéria német nyelvből, Magyar Ágnes biológiából, Csendes Éva matematikából, biológiából és magyar nyelvtanból, Jenei Sándor kémiából, Táncsics András biológiából és Szabó Zsolt számítástechnikából.

Miután az idegen nyelvek hat év alatti összóraszáma megegyezik a négy évfolyamos nyelvi tagozatos osztályok óraszámával, a képzési idő végére a megszerzett középfokú, államilag elismert nyelvvizsgák számában sincs eltérés. Az idei tanévben (2002-2003) már a tizenegyedik évfolyamban tanuló hatosztályos gimnazisták is szép számú nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkeznek. Német nyelvből egy tanuló kivételével mindenki letette a nyelvvizsgát. Angol nyelvből is 10 tanuló ezzel a sikerrel büszkélkedhet. Van olyan diákunk is a 11. osztályban, aki már mindkét tanult nyelvből megszerezte ezt a fontos dokumentumot.

A középfokú vizsga után sem áll meg ambíciózus tanítványaink lendülete: többen az adott nyelvből már középiskolában is a felsőfokú tudást szeretnék elérni, és tanáraik segítségével ezen fontos megmérettetésre készülnek. A végzős évfolyamokon jelentős az informatika irányában a továbbtanulási szándék. Ez köszönhető a hat éves, korszerűen felszerelt számítástechnikai tantermekben elsajátított ismeretanyagnak, az évek során kialakult technikai tudásnak.

A hatévfolyamos gimnazisták tanulmányi versenyeken, felsőoktatási felvételi vizsgákon elért sikereinek másik titka az a tananyagelosztás, amely szerint a 10. évfolyam végére a kémia, földrajz, biológia tantárgyak középiskolai anyagát befejezve az utolsó két évfolyamon a továbbtanulási szándéknak megfelelően, a diákok fakultációs órákon, kis csoportban készülhettek az érettségi és a felvételi anyagából illetve ezen tárgyak valamelyikéből. Az alapok megszerzése után már célirányosan, bővebb ismeretek birtokába juthattak. Az átgondolt tényanyag, a megfelelően kiválasztott tantárgyak, a kis csoportlétszám együtt tették lehetővé a szükséges alapismeretek elmélyítését, az így megszerzett tudással tanítványaink sikeresen indulhattak választott pályájuk felé. A hat tanulóév alatt a sok ambíciózus tanulóból álló, jó képességű közösségben több a lehetőség a tehetségek felismerésére és fejlesztésére.

A jól felszerelt, állandóan korszerűsített nyelvi és számítástechnikai szaktantermek és a diákokra odafigyelő nevelők a tudni vágyó diákokkal együtt érték el, hogy hat év után az első érettségiző osztályunk kiemelkedő átlaggal vizsgázott, sikeresen felvételizett. Az idei tanévben a harmadik végzős évfolyam "ballag". A hosszabb tanulmányi idő alatt egymással jó kapcsolatot kialakító, kiegyensúlyozott osztályközösségek alakulhatnak ki, amelynek tagjai a középiskola befejezése után is kapcsolatot tartanak egymással és az iskolával is.

A hatosztályos gimnáziumban végzett tanítványaink sikerrel tanulnak tovább igényes képzést, piacképes diplomát adó főiskolákon, egyetemeken. Így vannak diákjaink az orvosi és jogi karon, a közgazdaságtudományi egyetemen, műszaki informatika szakokon, gazdasági és pénzügyi főiskolákon, az ELTE fizika és biológia szakán, kommunikációs szakokon. Többen tanultak bölcsész karokon, történész és politológus szakon, és akadt tanítványunk, aki tanítói vagy tanári hivatást választott.

Az eltelt időszakban pár tanuló élt azzal a lehetőséggel is ezen gimnáziumi osztályokban, hogy iskolán belül a 8. évfolyam végén átléphetnek a nyelvi tagozatos vagy a közgazdasági szakközépiskolai osztályba.

Iskolánk szívesen méreti meg magát más intézményekkel, hiszen az eredmények tanulságul szolgálhatnak a továbblépéshez. A szegedi MTA képességvizsgáló csoport által 2001-ben elvégzett mérésben a hatosztályos képzésben részt vevő tanulóink a 10. évfolyamon a következő tantárgyi átlagokat produkálták:

Tantárgy	Országos átlag	Bródy Gimnázium
Biológia	42,14	52,35
Fizika	36,22	38,90
Magyar	57,87	70,54
Matematika	52,00	63,10

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy gondoljuk, e képzési formának van létjogosultsága iskolánkban és alternatív lehetőségként országszerte is.

Burján Károlyné