Ajkai malmok, molnárok

A Torna patak a városlődi erdőben ered. Vízjárása eléggé szeszélyes, ez azonban nem akadályozta az embert, hogy partjain saját hasznára malmokat építsen. Amerre végigfolyik, szinte mindenhol megtalálhatjuk a hajdani molnárság nyomait.

A Torna ajkai szakaszán nem alakult ki nagymultú malomipar, nem voltak céhek.

Az első okleveles említés 1495-ből való. Az ezen okiraton feljegyzett Felső malom feltűnik 1660-ban és egy 1694-es összeíráson is. Pontos helyét ma már nem ismerjük.

Valószínű, hogy a volt Vörös malom is középkori eredetű. Ajka földesura az 1250-es években Vörös Bánd volt, akinek nevét a város fölé emelkedő kisebb domb őrzi. A mai József Attila utcában lévő malomépület valószínű, hogy róla kapta a nevét. A József Attila utcát a köznyelv még ma is Vörös-köznek nevezi.

A későbbi századokról sajnos alig van adatunk. 1791-ben deszkametsző malom működik, amelyet Bódé puszta erdeiből látnak el nyersanyaggal. 1828-ban 19 iparos van Ajkán, köztük 6 molnár. A volt ajkai malmok többsége a XIX. század közepén már létezett, s a malomipar virágzását élte. Egy Pék Sándor nevű molnár 1855-ben kőkeresztet készített, ebből következik, hogy jól jövedelmező malma lehetett.

Az 1876. évi soproni kereskedelmi kamarai kimutatás szerint Ajkán van :

• 4 db vízi fűrészmű
• 6 db vízimalom.

Mivel Tósokberénd és Bódé Ajkához tartozik, a rájuk vonatkozó adatok is idetartoznak.

Tósokberénden van 5 vízimalom és 1 vízi fűrészmű.

Az ajkai molnárok kereseti adója összesen 190 Ft, Tósokberéndé 138 Ft. Bódé 1 vízimalma után 10 Ft-ot fizetnek.

1878 körül Szájli és Bíró nevezetűek a Felajba dűlőbe, tehát a törökök által elpusztított középkori falu helyén, egy malomkövet találtak szántás közben. A találási hely környékén nincs folyó vagy patak. Felmerül a kérdés, hogy került oda? Lehet, hogy valahol a közelben emberi vagy állati erővel működtetett ún. szárazmalom létezett. Persze bármi más okból kifolyólag is odakerülhetett az a kő. A talált követ kocsira tették és behozták a faluba, ahol a legutóbbi időkig látható volt egy ház ajtaja elé berakva.

A múlt században és a századfordulón betyárok zaklatták a molnárokat. A molnárság azonban kénytelen volt jó viszonyt fenntartani velük. Egy ma is élő idős nénike beszélt is az egyikkel. A Mihályi féle malom gazdája Városlődön volt a vásárban, amikor a betyár beállított a hátsó ajtón. Az asszonyok nagyon megijedtek, s a betyár így szólt: 'Asszonyom, egy sonka, meg egy kenyér'. Természetesen rögtön odaadták neki amit kért. Másnap az ajtót menthetetlenül befalazták.

A befalazás nyomai ma is megvannak. A házon állítólag kis harangocska volt, amellyel a környébeliek tudtára adták a betyárok közeledtét.

A malmok feudális állapota nem kedvezett a malomipar fejlődésének. Korszerűsítik őket, s ez a folyamat az 1890-es évektől kb. az I. világháború kitöréséig tart. Ebben az időben jelennek meg a forradalmasító hengerszékek.

Eddig még nem kiderített okból, a múlt század végén a zirci apátság kezdi eladogatni malmait. Így kerülnek magánszemélyek kezére pl. Tósokberénd malmai.

Az újonnan Ajkára került földbirtokos Nirsee ... három malom közül kettőt leállíttat. Helyettük egy kisméretű gőzmalmot állít üzembe.

A gazdasági válság idején a molnárság helyzete nagymértékben rosszabbodik. A búza ára 32 pengőről 8 pengőre esett le.

Közvetlenül a II. világháború kitörése előtt Ajkán felépül a Timföldgyár és Alumíniumkohó valamint az Erőmű. Természetesen állandó vízkivételre volt szükségük a malmoknak, s ez éreztette hatását. A molnárok egyre többet panaszkodtak a kevés víz miatt, ami a szárazság idején úgyis kevés volt. A vízkivétel egyaránt érintette az ajkai és a tósokberéndi malmokat.

A II. világháború alatt nagyrészt megsérültek, a benn maradt gabonát elhordták.

Az élelmezés szükségessége miatt hamar rendbehozták őket. Sőt néhány helyen korszerűsítették is, pl. a Hefler féle malmot 1947-ben villamosítják, új szita és tisztítóberendezéseket alkalmaznak. Az ország szocialista átépítése során a malmok is állami tulajdonba mentek át. A kis teljesítő képességűeket leállítják nem kifizetődő voltuk miatt.

A legtöbb malom 1 vagy 2 kerékkel működött.

A nagymalmok még pár évig működnek. Utolsónak a tósokberéndi Hefler malom és a bódai Malomváry malom állt le.

Egy működő malom azonban még létezik. Igaz, hogy nem vízimalom, de mégiscsak malom. A Timföldgyár és Alumíniumkohó golyósmalmáról van szó, amely mintegy jelzi az új térhódítását.

Malmok ismertetése

A malmokat a Torna folyásának irányában járjuk végig. A folyó felső folyásánál található malmokat hosszabb-rövidebb ideig a Kun-dinasztia birtolkolta, bérelte.

A vashámori malmot Kun Mihály bérelte egy ideig a veszprémi püspökségtől. Mivel Vashámor már nem Ajkához tartozik, azért néhány szót halljunk erről is.

1. Vashámori malom

1976- ban épült a romladozó oromfalon látható évszám szerint. Birtokosa a veszprémi püspökség volt, ő adta ki bérbe. A malom kezdetben érczúzó lehetett, majd később alakították át lisztelő, daráló malommá.

Bérlője a múlt század 70- es éveitől Kun Mihály volt. A malom 1920- ban Kepesi János tulajdonába került, aki 1931- től 1944- ig bérbe adta.

A háború után államosították. Végleg 1959-ben állt le.

A viszonylag nagyobb malom teljesítménye 15-16 q körül lehetett naponta.

2. Volt Kun (Szigli) malom

A legkorábbi adat (1866) szerint is már a Kun-családé volt. Az épületen 1907-ben nagyméretű átalakításokat végeztek. Az évszám az épületen fel is van tüntetve. Működését 1951-ben fejezte be. Az erdővel körülvett épületben őrlés mellett fafűrészeléssel is foglalkoztak.

Berendezése rossz állapotban ma is megvan.

A felülcsapós, malomcsatornával ellátott malom

• teljesítménye 10-11 q körül volt,
• két henger: 1 rozsos, 1 buzás + 1 daráló,
• 1 segédet alkalmaztak.

3. Volt Trummer (Simlmü) malom

A malom régi gazdái a Domokos család tagjai voltak. Tőlük vette meg Kun Mátyás az 1870-es években 3000 osztrák forintért. Trummer Mihály beházasodása révén lett Trummer malom. A legutóbbi gazda Trummer Márton volt.

1952-ben államosították.

A felülcsapós malomcsatornával ellátott malom

• teljesítménye napi 15 q körül mozgott.
• 1902-ig malomkővel őröltek,
• két henger: 1 rozsos, 1 búzás.
• Segédet rendszeresen nem alkalmaztak.
• Gyűjtési területe: Ajkarendek, Úrkút, Kislőd.

Ma a legismertebb ajkai malom. A romos épületet hamarosan lebontják.

4. Volt Miháli (Ilona) malom

A malomnak a századforduló körül több gazdája is volt. Így a Barátoké, a Háriaké. Az 1903.III.21-i szerződés szerint a malom kerttel és melléképületekkel együtt Papp Lajos és neje Pintér Franciska tulajdonába ment át 9000 korona ellenértékeként. A malmot a 30-as évektől özv. Miháli Béláné vezette egészen 1957-ig, amikor leégett.

Gyűjtési területe: Magyarpolány, Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes, sőt még Halimbáról is hoztak őrlenivalót.

Vámnak kb. 10 %-ot vontak le. 1919 előtt alacsony kis malom 1 henger 1 daráló. 1924-ben felülcsapóssá alakították.

• Teljesítménye kb. 10 q volt.
• Dupla henger + daráló.
• 1 segédet alkalmaztak.

A leégett malmot 1960-ban szikvíz üzemmé alakították át.

5. Volt Vörös malom

Nem sokat tudunk róla. Lehet, hogy Vörös Bánd volt, de ez nem bizonyított. A malom Puzdor Gyula halála (1902) utáni években szűnhetett meg.

Az egyik környékbeli lakos szerint 1906-ban már az épület munkáslakássá lett átalakítva. Ugyancsk az ő állítása szerint Kisfaludy nevezetű volt az utolsó molnára. A gerenda helye ma is létezik.

6. Az úgynevezett 'Falusi' malom

Létéről szintén nem sokat tudunk. Hajdan Puzdor Gyuláé volt. 1909 és 1912 között hosszas perek húzódtak el a malom leállításával kapcsolatban.

Nirsee Ferenc megszüntetni kívánta a malmot, míg a község a duzzasztó gát és a malomcsatorna további fenntartását kívánta. Halljunk egy idézetet az 1910. évi alispáni levélből: 'A Torna tulajdonképpeni medre, melynek a vizhasználat megszüntetésével kapcsolatosan tervezett elzárása, tehát jogtalanság és közegészségügyi, valamint tüzrendészeti szempontból sérti a község érdekeit.'

A malom megszűnt, csak a malomcsatornát használták még egy ideig. A malomépület már nincs meg.

7. A volt Réti malom

A malom tulajdonosa Puzdor Gyula volt, majd az őt felváltó Nirsee Ferenc. Mindketten bérbeadták. Pisinger nevű bérelte 1931-ig. Ekkor Petuchov Vazul vette át a malom vezetését. Ő a kis alacsony malmot megnagyobbíttatta 1931-ben. 1945 után fia József folytatta az őrlést. Ekkor a Bauxitgyár számára őröltek már, ugyanis a II. világháború előtt jobbára az udvari cselédeknek tartották fenn a malmot. 1947-ben államosították, 1949-ben állt le.

• Teljesítménye: 10-15 q körül mozgott.
• Felülcsapós, két henger + 1 daráló.
• Segéden kívül kocsist is tartottak.
• Gyűjtési területe: Ajka, Ajkarendek, Bakonygyepes volt.

A magányosan álló malomépületet az 1960-évek vége felé bontották le.

8. A Beréndi alsó malom

Üzemelése során sok gazdája volt, mindet kinyomozni szinte lehetetlenség. Az tény, hogy a legkorábbi ismert gazdái a zirci apátok. Ők eladják az 1900-as években Takács Istvánnak. Halála után szinte évenként más bérlő vagy gazda őrölt benne egészen leállásáig.

A malom meglévő gerendázata faragással díszített. Az épület, a rajta lévő tábla szerint városképi jelentőségű.

• Teljesítménye kb. 8 q körül lehetett.
• Alulcsapós, 2 henger (1 búzás, 1 rozsos) + 1 daráló

A malom egyes gazdái tartottak segédet, mások nem.

9. Volt Litér malom

Egy 1907-es okirat szerint a zirci apátság Berénd község határában fennálló ún. Középső malomról van szó. Majd Tomózer és Brunner nevezetűeké volt. 1934-ben Litér János kezbe került, aki nemsokára bérbe adta. A bérlő kezelte egészen leállásáig (1952 április).

Komolyan felszerelt malom:

• turbinával működött, a bérlő villannyal is hajtotta
• 3 henger + 1 daráló
• Gyűjtési terület: jobbára Tósokberénd.

10. Volt Angelmayer (Aporfi) malom

Szintén a zirci apátság az első ismert tulajdonosa. 1901-ben vette meg Angermayer János Ausztriából ideszármazott molnár 4000 arany forintért. Hét fia közül Károly maradt benn. A malmot szalma helyett palával fedik be.

1943-ban Péter Pálkor leégett. Ekkor háromszintesre építették.

1951-ben államosítják, leáll 1951-ben. Felszerelését részben a devecseri nagymalomba szállítják.

• Teljesítménye kb. 15 q volt,
• két henger: 1 búzás, 1 rozsos + 1 daráló,
• 2 segédet alkalmaztak.
• Gyűjtési területe Magyarpolány, Bakonygyepes, Ajkarendek, Csékut, Padragkut és Tósokberénd községek.

A malom mestergerendáján a következő olvasható: Németh Károly 1881.

11. Volt Horváth malom

A malmot, egy 1937-es kiadású könyv szerint 1870-ben építették. Valószínű, hogy már korábban is állhatott itt egy kisebb malom. Ugyanis a malom lebontása alkalmából 1816-os évszámmal jelölt gerendák is előkerültek.

A zirci apátság eladja a Tikovicsoknak. Tőlük Molnár Rezső kezébe jut. Ő azonban csak 2 évig volt a tulajdonosa. 1938-tól leállásáig (1952) Horváth Ferenc a molnár. Az 1940-es években kisebb belső átalakításokat végez. Beszerel egy kismotort is, amely az alulcsapós vízikereket segíti meghajtani.

Nem sokkal később a háborús károkat kellett helyreállítani.

• Napi teljesítménye 10 q körül volt.
• Egy ..az hengerszék + 1 daráló.
• Egy molnársegédet és egy tanulót alkalmaztak.

12. Volt Hefler malom

A viszonylag nagy malmot 1870-ben a tihanyi apátság létesítette. Korabeli végzőképessége 6-8 q volt csupán. Később a Hefler család kezére jut, akik egészen az államosításig (1951-ben történt) birtokolják. Két részből áll. Egy lisztelő-daráló és a fűrészmalom voltak részei. A fűrészmalom 1926-ig a malom leégéséig üzemelt.

A favázas malomépületben a vízienergiát toló-vonó mozgássá alakította át egy szerkezet.

Ez volt az utolsó fűrészmalom Ajka környékén. A leégés után a malmot újjáépítik. A vízifűrészműt már nem. Mai formáját akkor kapta. Vizierő hajtja turbina berendezéssel napi teljesítménye ekkor 16 q. A második világháború után 1947-ben villamosítják és korszerűbb tisztítóberendezést kap. 1951-ben az állam igénybeveszi.

1957 februárjában végérvényesen leáll.

13. Volt Csékúti malom

A malom ugyan Csékúthoz tartozott valamikor, de jóval közelebb van Tósokberéndhez. Csak annyit tudunk róla, hogy Csékút községhez tartozik. Egy 1895-ös térképen már mint 'elpusztult csékúti malmot' tüntetik fel.

Falai még a 20-as években is álltak. Róla mondták azt: 'Enyém a hatalom, tiéd a csékúti rossz malom.'

14. Szárazmalom

Tósokberénden a 40-es évekig működött egy ló vontatású ún. szárazmalom, amelyet olajütő néven neveztek.

Az olajütés három munkafázisból áll:

• törő-zúzó mechanizmussal péppé alakították a tökmagot vagy napraforgó magot
• pörkölték a pépet
• préselés állati erővel.

Ez az olajütő a mai mozi helyén volt található.

15. A bódéi volt Mercz malom

A bódéi Kramarics birtokhoz tartozott. Bérlője Czafit majd pölöske nevezetű volt. A víz ebben az időben többször elsöpörte a gátat. 1908-ban kerül Mercz János (később Malomvári) kezébe. Ő a kis teljesítményű malmot, többszöri átalakításokkal, korszerű nagymalommá fejleszti. A kis malomból nagy lesz, nem modhatják rá többé:

'Egy szem búza kevés, kettő már sok.'

Teljesítménye ajkai viszonylatban a legnagyobb. Ehhez hozzájárul, hogy bányavízzel működött, s így a víz sohasem fagyott be. (A bányavíz igyanis kb. 13-14 C-os.) Tehát télen is teljes kapacitással működhetett.

• Napi teljesítménye: 12-15 q volt.
• Felülcsapós, négy járatú.
• Két hengerrel és egy darálóval volt felszerelve.
• 2 segédet alkalmaztak. Ezek 24 óránként váltották egymást. Fizetésük egy hónapra 3-3,5 q őrlemény + lakás és teljes ellátás.
• Az őrlemény 10 %-a a molnárt illette.

Az 1950-es években műemlékké nyilvánították, az épületen táblát helyeztek el, amelyre ráírták: 'Volt Niersee malom'.

Ez természetesen tévedés. A romladozó épületet 1973-ban bontották le. Ekkor egy 1821-es évszámmal jelzett tégla is előkerült.

Sebő József: Az ajkai malmokról